lecsúszik egy korty
konyak nem több
csak egy kis pálinka
a sörök közt
olvasod lassan
ahogy kortyonként
lecsúszik a lét
csúszik a kapaszkodó
mi vinné még fölfele
de minek
van ítéletmentes
átlényegülés
ahogy slukkonként
lekúszik a füst
nem kúszik már
a földön hisz
a földöntúliban
könnyek közt
boldog létezésben
ahogy percenként
elmúlik a kép