vonszolás

laposra vert
a szabadság lánca
lépésről lépésre
a boldogság felé
mentem az égbe
pokolba körbe
vettem a cukrot
savanyú képpel
díszített a kéreg
szívek lejtőjén
hegesre fagyva
enyhe őszben
a megfáradt napon
újabb évet
lejátszva ismét
lejárathoz közeli
repetaként